veol cikk 2015 december

https://veol.hu/hetvege/dec-emberseg-1744249

2015-12-19, Debreczeny Zoltán

BORBÍRÁLAT

BORBÍRÁLAT

Tisztelt Bor- és asztal barátok !

A következő percekben egy ritka talmi, asztali nedű, és bírálata közötti egység tanúi lehettek. Így születik a lébe zárt zamatvarázs és szómágia közötti EÖTVÖZET.
Ha valaki mégis kétlené e könnyű bor és az őt méltató írott mestermű egyensúlyát, feledje gondolatit!

De térjünk a tények ültetvényére.

A bírálatot szenzorikus vizsgálattal végezzük! A bormustra helyének, kellékeinek sok előírása van, a hely mellékillataitól a bíráló gyomrának telítettségéig. Ezeket most hagyjuk.

Beszéljünk a fajtáról:

A Balaton északi lankáinak valamelyikén termett.
Az őshonos fajták közül egy jóféle kéknyelű és a direkt termő leányka szerelméből származhat.
A borász dűlőszelektált különlegességnek szánta, de időben rájött, hogy akkor sokkal több hordót kellene mosnia.
A termés hajnali begyűjtése okán korai szüretelésűnek számít.
A jó léhő és az optimális szesztechnológia mellett nem hanyagolható szempont, hogy pittymallat idején könnyebb a szomszéd tőkéinek dézsmálása.

Korai szüret mellett szól a termelő szeszfüggősége is. A szeptemberi szüret és a must kristálycukor foka együtt teszik lehetővé a Szent Márton nap előtti újbor mámort.

A termőhely páratlan adottságára utalnak azok az aromák, amelyek csak egy közeli vegyi üzem, vagy jól kezelt legális hulladéklerakó felől érkező fuvallatok illatelegyéből származhatnak.

Kóstoláskor figyeljünk a kezelés orálisan érzékelhető finomságaira.
A termelő –hogy elkerülje a fahordós kezelésből származó túlzott csersavasságot – derítésreTVK-s marmonkannát, fejtésnél kéthetes érlelésű atletatrikó filtert használt.
A taposást sem a Balaton felvidéki gyakorlat szerint mezítláb végezték, viszont nyelvgyöki gargalizálással jól illatolható a napszámos kisebbség által használt kínai gumicsizma jellegzetes szaganyaga, a romaroma.

Kóstoljunk: /töltés/

Gyertya elé tartva látjuk, hogy a lehetséges borszínskála közül nem aranysárga, napfény, vagy szalmasárga,annál inkább oxidzöldes.

Van ugye a bornak mozgékonysága, ami az olajossággal, viszkozitással függ össze.
Ez a bor nyugodt, lustán bújik a pohár fenekébe.

Szesztartalmát illetően lehetne könnyű, tüzes, esetleg kvaterkás. Nos, a mi borunk félrebeszélős. Hogy tőle, vagy róla, tulajdonképpen mindegy is.

Van a bornak selymessége vagy karcossága. Ennek drótkeféssége van a benne lévő csersavat helyettesítő ecet és gyomorsav tartalmak miatt.

Íz tartóssága lehet rövid, hosszú, igenhosszú. Ezé itt inkább feledhetően röpke.

Aromáit már említettük. A szakirodalom kb hatvan féle lehetséges aromát említ az
Őszibaracktól az izzadtságon át a kerozin aromájáig.
Kérem, hogy határozzátok meg az általatok dominánsnak érzett aromát.

Tehát:………………………., ……………………….., …………………………….,
…………………………. ……………………….., ……………………………… Aroma fantázia ötletek.

Ez a bor azért került asztalunkra, mert Zoltán barátunk csak ezt találta annyira emberpróbálóan silánynak, hogy egy potens férfiemberekből álló asztaltársaság vele bizonyítsa teremtő erejét.

Aki férfi, lenyeli!!!

2012-12-19, Debreczeny Zoltán

Közhelyek helyett eredetit!

A cikk megtekinthető a vpress.hu oldalán.

www.vpress.hu/index.php?mit=cikk&kat=1&id=648

2009-08-25, Debreczeny Zoltán

Mesék az elmúlt ötven évről - kiállításmegnyitó Almádiban

A cikk letöltéséhez kattintson ide!

2009-05-21, Debreczeny Zoltán

A vaslobogó sorsa hogyan fordul jobbra?

A cikk letöltéséhez kattintson ide!

2008-02-14, Debreczeny Zoltán

Artmarketing - merthogy ilyen magyar szó nincs is...

Egy rádió kultúrműsorában megszállott gyűjtő beszél zenei tárgyú kedvenceinek unikális voltától. Példálózik a nála
még fellelhető és precízen regisztrált, becsben tartott és szakszerűen őrzött ritkaságokról. A riporter sejti, hogy nem
kap választ kérdéseire, mégis rátér a gyűjtemény összértékére, de firtatja az egyes darabok idő -hozta
értéknövekményét is.
Miután az eszmei érték – piaci ár közti különbségben sem sikerül megoldást találni, témát vált. Az őrzés helyéről,
lakatokról, rácsokról, kódokról kérdez. A válasz itt is kitérő. A gyűjtő szívesebben beszélne a ritkaságokról, míg nem
rálelnek a tévnyomatok témájára. Az a legféltettebb kincs, amin mást lát a szem, mást hall benne a fül. Valahol valaki
hibázott és (L)-lisztet írt arra a zacskóra, amiben Dvorzsák voltak… (bocs)
Jónevű, nagydíjas művész alkotott egy nagyot és szépet.
Pompás volt a leleplezés. A szeles időben még a zászlók is megfelelő irányt választottak a lobogáshoz. A nép
lelkendezve és csodálattal fogadta a nagyot és szépet. A sajtó feladatának megfelelően színes fényképekkel adta át a
pompás avatás hírét azoknak , akik nem voltak ott, így még nem láthatták élőben a nagyot és szépet.
És akkor valaki egy országos lapban megírta, hogy a nagy és szép valóban nagy, de nem makulátlanul szép, ugyanis
van azon valami, ami amúgy korrigálható, de mégis tévnyomat-szerű…
És attól a perctől kezdve ezzel a tévnyomatsággal, annak is egy elemével foglalkozott mindenki, még az un. helyi
média is. (A tévnyomat amúgy sértő üzenetet is hordoz, de ezt az nem veszi magára, akinek nem inge, és akiben
kevés az értelem…)
Internetes oldalakon jöttek fotók a nagyról és szépről. SMS falakra rakták, keresztbe-kasba blogozták a mellette és
ellene szóló népi szavakat. Nyilatkozhatott a jó nevű, és annak megbízója. Megszólaltak a kis és csúnya dolgok
kedvelői is. Fotózták a nagyot elölről-hátulról. És a nép csak úgy szopta magába a híreket. A fényképekről még azok is
megtudhatták, hogy mekkora a nagy és mitől szép a szép, akik amúgy sem a jó nevűt, sem a kultúrát nem
fogyasztják.
ÉS KÖZBEN AZ EGÉSZ ORSZÁG A NAGGYAL ÉS SZÉPPEL FOGLALKOZOTT, AMIT NEM TETT VOLNA, HA NINCS EZ A
TÉVNYOMATSÁG.
A JÓNEVŰ ÖTLETE ZSENIÁLIS ! …bár az is lehet, hogy valaki valamit csendben el….t !?
Egy dolog viszont nem került a címlapokra.
Hiteles, higgadt kívülálló, elfogulatlan magyarázat, akár ellenmagyarázat, me rt az ízlés igenis legyen sokféle. Senki
nem beszélt vagy írt izmusról és stílusról, építészeti környezetről, szépségről, nagyságról – csak a tévnyomatságról.
Senki nem méltatta azt, hogy mitől jó a jó nevű, és mitől nagy az életmű, és senki nem kért bocsánatot senkitől. Ha
tévednék – mert a keresőprogram 250 találatból sem „adja ki” az autentikus műértékelő, méltató szavakat –
bocsánatot kérek.
És még valami: van ennek az életműnek egy másik nagy és szép darabja.
Ezen volt (!) egy pimasz jelentéssel is felruházható gesztus, amit a nép vandál gyermeke (totál elítélendő módon)
korrigált. A jó nevű a dolgot újra „kézbe vette” és csendben „lefordította” a jobb ízlés irányába. Ennek a tévnyomatnak
viszont (hála a jó istennek) nem volt sajtója, és ha rajtam múlik, ezen a madárnyelv? három soron túl nem is lesz. Gábor Zsazsának van egy nem is kis ördöge, ami azért motoszkál bennem…

2008-01-30, Debreczeny Zoltán

A MŰVÉSZETEK VÖLGYÉBEN JÁRTAM

BEVEZETŐ :

Debreczeny Zoltán (1952- festőművész) vagyok. 2 éve fogadom Kapolcson a Főtéri buszmegállóban berendezett kicsi "Galériában" a völgy vendégeit. Képeimen sok ember változatos, színes, érdekes dolgokat szokott csinálni. Kapolcson is modellt gyűjtök, rövid portrékban karaktereket rögzítek.

Klimt-hajó

Háttal jön be, sápadt, vékony, élénk tekintetű, úgy negyvenes nő. A fiával van, akihez nagyon szép lány tartozik. A nő mozgása koordinálatlan, hangja sem igazán artikulált. Ül, figyel, és kristálytiszta logikával szól a Klimt-hajó képhez. Megköszönöm figyelmüket, közben a TB-re felírt kerekesszék bal agyában nyikorog a csapágygolyó.

A pacák

Verítékező homlokú szombat délutánját völgybefojtó műkultúra fogyasztó, nem itt érintett típusú, amolyan pacák. Mellette van a kb. 20 évvel fiatalabb átlagos elvált asszony. Olyan nő, akinek nagyon fontos, hogy tartozzon valakihez. Látszik, hogy a nő kezdeményezte a kultúrafogyasztást és verítéktamponálást. A pacák határozott, imponál, jó fellépését kívánja bizonyítani a nő előtt. "Azt a képet megvenném a lányomnak, a jövő hónapban szül!-Nem tudom tetszik-e majd neki." Vedd meg, tudd mit akarsz! -így a nő!

A pacák megkért, hogy tartsam holnapig, visszajön.

Vasárnap, hőség, pacák-pocak, veríték ugyanaz, csak a nő más, ezúttal a törvényes. A pacák kedvéért ő is vet egy pillantást a képre. Inkább mosógépet vegyél nekik...

Arca aszalék

"Oldtájmer", 80 körüli cigány bácsi. Arca aszalék. Szakálla túlcukrozott mákostészta. Svájcisapkáján még áll a villámhárító, aminek derekán talán kétfilléres utalhatott a férfiidők hatvanas éveire. Maga a sapka olyan, mint amit azóta nem vettek le... Ő télen is kapolcsi, meg régen is, meg úgy tűnik mindig az marad. Lassan követi a tumultust, megnézi a hozzá képest ufószökevény szilikonpántos lányokat. Elalszik a padon. Márciusban is itt ült a váró előtt a padon a falnál, amikor Hévízre mentünk, meg most ís itt ül. A busz légfékfüttyére sem ébred fel. Átalussza a völgyet.

Színinövendék

Nagyon szép lány, rajta ragad a tekintet. Koordináltan gesztikulál, figyelemmel artikulál, szépek az esssei, hangsúlyt helyez a szóvégi t-re. Rögtön tudni róla, hogy színiberkekben mozog, bár többször sem vették fel a főiskolára. Minden porcikája szép és megkomponált. Úgy ír, mint a ruhája hársfavirág mintája, bár betűi szúrnak. Árnyékában mozgó átlagmutatós barátnőjével végignézik a képkínálatot. A szépnek az a kép tetszik a legjobban, amelyik üvegében meglátja magát.

Völgyanya

A gyerek könnyű nyári kocsijában málnafagyit nyalogat, kora szerint 2000 nyarán itt foganhatott. Az anya az a flanellruhás-Bachiás típus, akiből a völgyben sokan múlatják a nyáridőt. A fagyitölcsér aljáról az első csepp az amúgy sem tiszta kis gatyára pottyan, közben anyánk bébikellékekkel-völgyszerekkel tömött bugyrából mobilt kotor elő. Beleszól:-Hívjál vissza! A telefonvibrátor a nőt boldoggá teszi, közben a harmadik csepp málnalé színezi a gyereket. Völgyanyánk már csak testben van itt, élményeit nyomatja a völgyön kívüli tarifaszponzorához. A fagyi közben csepeg, a bébi is boldog, hiszen a desszert felső vége még nyalható. A busz megérkezik, telefon kikapcs, fagyi bekap...

Orgonasípék

Kefehajak, gombszemek, "egyszálgatya" mezítlábbal. Orgonasípok négy hangra. Apjukat formázzák, aki amolyan szikár fajta, és ő is csak gatyát hord. Körülnéznek, hangosan kiértékelik a látottakat. (Mindig az idősebb magyarázza a fiatalnak, hogy ki a képen Noé, meg mi az inkvizíció.) Nagyszerű fészekalja-gondolom.

Két nappal később az apa két új mélyebb hang kíséretében ugyanabban a gatyában érkezik. Felkapom a fejem: Hát magának hány van ebből a pompás egészséges emberke példányból? HAT! Miből élnek? Nem kell ezeknek sok, cipőt sem hordanak nyáron. Amúgy tanár vagyok. Megkérem a családfőt, hogy válasszanak a dossziéba fűzött krokik közül, mert logikus hogy a fickókkal ilyen szépen felszerelt családban kevés kép kerülhet a falra. Természetelvűként egy merített papírra rajzolt figurát választott. Miközben a tanár úr a papír fölé hajolt, észrevettem, hogy a gatyán kívül bőrszíjra fűzött ezüst keresztet is viselt a nyakában.

Tücsök

Láttak már tücsköt fényképezőgéppel a nyakában?

Fiatal hímnemű egyed. Kis potroha alatt bő vászonbugyogó, ebből szinte kilógnak vékony szőrös lábai. Torát apró kockás ing fedi, ebből is két szőrös végtag látszik, karomforma kézben végződően. Gallér felett kezdődik az ádámcsutkatartó, ezen ül a felül csúcsban, alul állcsúcsban végződő fej. Csápjai nincsenek, viszont ennek a példánynak a rovarokra nem jellemző fülkagylója van. Amikor ez az ember megmozdul, tagjai zizegnek, a hozzátartozó nőegyednek szinte ciripel. Naná, hogy természetfotós! Exponálásának hangja olyan, mintha kitinből lenne gépének zárszerkezete.

Magyar család

"Löncsidő." Magyar család érkezik. Az apa 40-es, beachgatyás, atlétás, pocakos, kezében a lángos, tejfölös.

Az anya pólóban, korban, termetben, "ételepárjához" illik. Csak az a cicanadrág más, amibe láthatóan nehéz belemerni a nagy zabálások eredményét. Az asszony kezében "popkorn". A nagyfiú valóban nagyon nagy. Chipsen hízott lángosképű. Bal kezében mobil, a másikban veleszületett hamburger. A lánygyermek korban bakfis, termetre buffó. Ő valami színes fagyos szart szív. A magyar család bejön és kitölti a teret, szemükkel falják a képeket. Véleményük nincs, jól neveltek, evés közben nem beszélnek. Biccentve távoznak, röviddel később "miautójukban" látom őket. A hátsókerék mögött lévő sárvédő leffentyű a felére kopott...

-Szakértő-

Az egyik bejön, a másik, művésznövendék-féle távolságot tart. A bentlévő megáll, lehajol, oldalról, laposan nézi a képet. Elmosolyodik, kiszól: "Gyere ez jó!" Válasz: Nem jövök, mert én festményt szoktam vásárolni a lakásomba - mondta anélkül, hogy látta volna azt, amit én sem annak szánok, hanem "csak" képnek említek.

-Szexi-bicionista-

Dögös lány, kissé kurvás, de mutatós. A lányosarcú kissé alacsony szépfiú vágyakozva nézi. Köldökékszer, megemelt keblek, medencénél felül tudatosan kinnhagyott pamutbugyikorc. A két kezét ennek a bugyikorc kompoziciónak a részeként tartja a medencéjén. Sokan nézzük, de a jelek szerint nem elegen, mert, a buszmegállóból kiáll az útra úgy, hogy még többen lássák. Magán kívül őt más nem érdekelte.

-Műközönyösök-

Ötvenes városi házaspár, azonos baráti párral.

Bejönnek, nézik-nézik-nézik, de zavarja őket, hogy jelen vagyok. Nincs vélemény, nincs kritika, vagy bármilyen érzelemmegnyilvánulás. Befogadták a látottakat, bólintottak, továbbmentek.

Tíz métert sem tettek meg, amikor kibuggyant belőlük a vélemény. Azt hiszem, hogy a huszadik méternél már hajbakaptak. Remélem azon vitatkoznak mostanáig, amit csak néztek-néztek-néztek.

-Értő-

Baboskendő borostával, sörszag, vádliverő vászongatya. Hóna alatt mappa, láthatóan érintett, ő egy alkotóművész. Körülnéz, karikás szemű völgyvendég szemével. Úgy csinálok, mintha nem foglalkoznék vele, kilépek a helyiségből. Egy-egy kép előtt lecövekel, értően nézi -miután egyedül van,- elmosolyodik.

Tarisznyájából a fényképezőgép szíjával kiránt egy fogkefét.

Szeretem!

-Később fontossá váló pillanat-

Hosszan beszélgetek egy magas, testes, normál megjelenésű férfival. Vallok arról, ami úgyis ott van a képeken. Mindenben egyetértünk, saját élettapasztalatait véli visszahallani tőlem és a képek mögöttes tartalmától. Kérdezem sokára, hogy mivel foglalkozik. Érsebész!

Nekem is van egy viszérvirtuóz barátom!

Belepirul-ismeri, valószínűleg már műtöttek is együtt.

Nagyon sokat kérdez, lelkesedik.

Viszlát, jön a busz...

Szeptember 11-én délután otthon látogatott meg, házasságiévforduló okán képet rendelni.

Együtt láttuk a CNN-ben megváltozni a világot. Azt hittem, hogy a látott borzalmak, a háború büdös lehelete megöli a múzsákat.

Kérését tartotta, a kép készül!

-Ficsúr-

Nem tudom, hogy a Trabantok első szériájával egyidőben nyugaton gyártott totőr sarkú férficipő -láthatóan folyamatos hordás mellett - hogyan tud ma is alkalmas holmiként meghatározni egy festett hajú hatvanas jazz-ficsúrt. Az inge friss fehér, drapp nadrágja a cipővel egyidős, vasalt.

Sokáig időz, részletesen megfigyeli amit lát, pótszemüvegét nagyítóként használva pontosít. Eddig jutottam az írásban, amikorra ő két képet fogadott/?/ be. Még itt töltött egy jó fél órát. Egy szót sem szólt, de csendben kért egy szórólapot, halkan köszönt, mosolygott, és trotőr-sarkán tovakopogott.

2007-08-21, Debreczeny Zoltán

"HAVALAKIMEGVESZI"

Kereskedelmi rádiót hallgattam a szolgáltatónál. Ilyenkor az a műsor, amit a vállalkozó kedvel. Mese nincs, zene van, illetve ez alkalommal mindkettő. Dohányedzett férfihang beszélget fiatalhangú riporterrel, alattuk zene.

Energiákról, szokatlan szóösszetétellel megjelölt jelenségekről, a férfihang gazdája által készített pozitív tárgyak csodatévő hatásáról van szó.

A terméknek van kiterjedése, színe, formája, de van neki kisugárzása, gyógyító ereje és egyáltalán nem utolsó sorban ára .

Eleinte nem tudtam, hogy a csodatárgy micsoda, de hamar megvilágosodtam.

Mindegy, mivel a műsoridőt megvették. Az információ - áradat célközönsége a szalmaszálba kapaszkodásért is pénzt adó betegek és a még tünetmentes hiszékenyek csoportja.

A szert nevezzük kütyünek.

A beszélgetés hevében a gyártó - talán az általa készített csodatévő árú hatása alatt - sűrűn emlegeti a "havalakimegveszi" szóösszetételt.

A tudós símán a tüdőbajhoz hasonlítja a párkapcsolati problémát, vagy a munkahelyi konfliktust, amit a kütyü mellékhatás nélkül gyógyít, feltéve "hamegveszivalaki".

A kütyü segít, ha valaki nem tud dönteni a "megveszést" illetően, ugyanis rezgéssel ad jelet kiválasztottjának. Olyan különleges esetek is szerepelnek a kütyütörténeti baromságok között, hogy kismama kütyüsimogatása közben a magzat rugásokkal jelezte /a hülye/ anyjának, hogy neki születése után kütyügazdaként kell élni a hiszékenyek életét.

A kütyüt nemzeti ereklyénkhez hasonlítja, mert annak is van csodatévő hatása. Becsületére /?/ legyen mondva, itt nem említi a "hamegveszivalakit"

Történet szól azokról is, akik ajándékba viszik a kütyüt. Ez esetben az üzletemberen átüzenő kütyü jelzi, hogy két különböző példányt kell "hamegveszni", mert az ajándékozó is szenved valamely nyavalyától. Az nagyon bosszant, hogy a hívő emberekről is szó kerül, mert az ő esetükben a kütyü hatása megduplázódik. Emberünk számára a hiszékenység egyenlő a hívőséggel.

A kütyü akkor is "működik" ha csak úgy ott van valakinek a közelében, azokra a hitetlenekre is hat, akik messze elkerülik a kütyü árusító helyet. Röhögni kell, ugyanis a hatást az bizonyítja, hogy a szkeptikus elkerüli a csodaszert.

A riporternő bércsodálkozik! Veleszületett hiszékenységben szenved, vagy már ő is kapott egy kütyüt valamelyik barátjától.

Önvizsgálatot tartok. Megállapítom, hogy biztosan rászorulok erre a kereskedelmi kütyüre, ugyanis nekem otthon van már egy üzemképtelen közszolgálatim. Tessék megkapaszkodni, a kütyüt hamisítják!!! /Vizezik, ólmozzák, kamusítják stb./

Kérdeztem a hely szellemét, a szolgáltatót, hogy mit szólna, ha a szerszáma helyett a kütyüt venném igénybe, és az javítana, gyógyítana, szolgáltatna helyette. Annyit mondott, hogy neki már van, és attól tud egymás után többször szolgáltatni. Ajánlottam, hogy a szolgáltatás tarifájaként megmutatnám neki az én turbókütyümet. Kíváncsi volt, hogy az milyen? Hiszékenységmérős! Nagy meglepetésemre inkább forintot kért.

Akármilyen hihetetlen mindezt Kr.u. 2004- ben, EU. 1-ben tapasztaltam.

2007-02-25, Debreczeny Zoltán